Békés Gellért Ökumenikus Intézet (BGÖI)

Az Intézet célja
Az ökumenikus teológia a keresztény egyházakat és keresztény hívőket önmegértésükben, viselkedésükben mélyen átalakító ökumenikus mozgalomban a maga sajátos reflexív, kritikus és rendszerező módján vesz részt. Művelője a keresztény egységtörekvést tartja legfőbb gondjának, vagyis Jézus Krisztus egységre szólító szavára hallgat, és erről beszél.
A BGÖI-t 2001. augusztus 1-jén alapította a Pannonhalmi Főapátság. Az Intézet hiánypótló föladatot lát el: a keresztény felekezetek közeledésének kifejezett szolgálatát tudományos igénnyel, a névadó szerzetes és tudós szellemében. A BGÖI hosszú távon a magyar ökumenikus élet teológiai motorja kíván lenni, e föladatát pedig akkor töltheti be, ha bekapcsolódik a hazai és nemzetközi tudományos teológiai kutatás életébe.

Az Intézet föladatai
Az Intézet föladatainak betöltését közhasznú szervezetként a Békés Gellért Alapítvány segíti, amelyet Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát alapított.
Kutatás. A BGÖI legfontosabb föladata a tudományos teológiai kutatás az ökumenikus törekvések és a vallásközi párbeszéd terén.
Oktatás. Munkatársaink hosszú távon a kateketikus föladatokat ellátni készülők gyakorlati, illetve a teológusnak készülők elméleti ökumenikus képzésében kívánnak részt vállalni.
Kiadványok szerkesztése és publikációk a magyar és nemzetközi lapokban, az Intézet kutatásai alapján. Számos cikk mellett az Intézet 2002 óta évente megjelentet egy angol nyelvű közép-európai ökumenikus antológiát, cseh, lengyel, magyar, német és szlovák nyelvű összefoglalókkal.
Konferenciák szervezése a kutatásból fakadó intellektuális kincs koncentrált előadására. Munkatársaink számos alkalmi előadást tartottak már magyar és nemzetközi színtéren.
Kapcsolattartás a hazai és nemzetközi ökumenikus szervezetekkel, főként a tudományos intézetekkel. Részt veszünk már a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT), a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), a Keresztény Ökumenikus Diákegyesület (KÖD), a Budapesti Ökumenikus Beszélgetések (BÖBE), az Ökumenikus Ifjúsági Iroda és Alapítvány (ÖKI) munkájában. Szorosabb nemzetközi kapcsolataink: WSCF-E, WSCF-CESR, és lapjaik (Mozaik, Student World, CESR Anthologies), EYCE, IEF.
Lelkiség. A teológia akkor igazán gyümölcsöző, ha "az ember lelki életét, Istenbe merülését segíti elő" (Békés Gellért) Az Intézet teológiai munkáját az ökumenikus mozgalom és lelkület sodrásában kívánja végezni - az Unitatis Redintegratio zsinati dokumentum szellemében.
Az Intézet könyvtárat, adatbázist és honlapot épít a magyar és nemzetközi ökumenikus törekvésekről és a párbeszéd eredményeiről.

Az Intézet munkatársai
Az Intézet igazgatója Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát, helyettese pedig Sulyok Elemér OSB biblikus teológus. Az Intézet munkatársai:
Dr. Bakos Gergely OSB bölcseleti képzettsége és munkája révén a párbeszéd kultúrájának föltételeit kutatja, amely az ökumenikus teológia közvetlen szellemi környezetét képezi. Szerepet vállal azon kérdések vizsgálatában, amelyek az ökumenikus teológiát az egyistenhívő vallások összefüggésében értelmezik. Kutatási területe a középkori kultúra és gondolkodás. Érdeklődési területe: a pogány és keresztény platonizmus, a skolasztika, a misztika, a humanizmus, a reneszánsz; az analitikus és az angolszász filozófia; a metafizika és a vallásfilozófia. A pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola filozófia tanszékvezető tanára. Tanulmányait Pannonhalmán, Budapesten, Piliscsabán és Leuvenben végezte.
Dr. Nagypál Szabolcs ökumenikus teológiai képzettsége révén, valamint a hazai és a nemzetközi ökumenikus mozgalomban szerzett tapasztalatai segítségével az Intézet szorosan vett ökumenikus teológiai kutatásában vesz részt, különösen ami az ökumenikus és vallásközi párbeszéd módszer- és erkölcstanát illeti. Kutatási területe emellett az ökumenikus mozgalom története és eszmetörténete, az ifjúsági ökumenikus mozgalom, az ökumenikus hermeneutika. A 2001-es alapítás óta az Intézet tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Fundamentális Teológiai Tanszékének doktorandusza, és az ELTE ÁJTK Filozófia Tanszékének tanársegédje. A Római Szent Anzelm Egyetem bakkalaureátusa mellett a Genfi Egyetem MA-fokozatával rendelkezik ökumenikus teológiából.
Orova Csaba teológiai képzettsége révén az ökumenikus párbeszéd teológiai földolgozásában vesz részt, különös tekintettel azok egyháztani és hermeneutikai szempontjaira. Kutatási területe az ökumenikus egyháztan, az ökumenikus hermeneutika, az ökumenikus mozgalom és az ortodoxia kapcsolata. Érdeklődési területe a keresztény identitás filozófiai, pszichológiai, illetve az ökumenikus törekvések szociológiai vizsgálata. Az Intézet tudományos munkatársa, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Dogmatika Tanszékének doktorandusza. A Római Szent Anzelm Egyetem bakkalaureátusával rendelkezik.

Az Intézet teológiai háttere

Közelebb Krisztushoz - közelebb egymáshoz
Ökumenikus teológiáról beszélünk, amennyiben a teológiai vizsgálódás tárgya az ökumené. E megközelítésben az egyházak, illetve teológiák egység- és különbözőség-elemeit figyeljük. A valódi, a lényeg értelmezését illető különbségeket igyekszünk kibontani a történeti, kulturális (olykor politikai) "gubancokból". Módszere lehet összehasonlító, ekkor nem foglal állást (metateológiai); és lehet az okokat firtató, a miértre választ kereső, egyúttal (teológiai) egységet teremtő, szintetizáló. A tárgyra és a miértre kérdező teológiát nevezhetjük klasszikus, vagy centripetális ökumenikus teológiának. E kérdésföltevés az ökumenikus mozgalom Faith and Order irányzatával rokonítható. Centripetális, amennyiben a szakadozottságot tartja kiinduló bázisnak, és innét tart az egység felé. Célja az információk módszeres gyűjtése, fölhalmozása és ezek kritikus értelmezése. A kulcskérdés itt az egyháztan. A tét pedig a belső egység.

A világ - kihívás a keresztények számára
Ökumenikus teológiáról beszélünk akkor is, amikor a teológiai vizsgálódás alanya ökumenikus módon dolgozik. Ekkor a teológiai munka hogyanja ökumenikus. Módszertanilag átugorja a teológiai különbségek felekezetekre bontó erejét. Paradigmaváltásnak tekinthető a hogyanra válaszoló teológia, amennyiben cselekvő (a Life and Work irányzattal rokon), a mai kihívásokra választ kereső, "összkeresztény" teológia. Ezt nevezhetjük centrifugális ökumenikus teológiának, mert az egységes bázist posztulálja, részt vesz egyfelől a vallásközi párbeszédben, másfelől pedig dolgozik világunk megoldatlan problémáin: társadalmi nemek, környezetvédelem, rasszizmus stb. (a keresztények föladata a világban). Ez a teológia kontextusfüggő, hitvalló (elkötelezett), és megszólító. Itt a kulcskérdés a módszer. A tét: a misszió sikere.

A Római Katolikus Egyház ökumenikus elkötelezettsége a teológiai kutatásban és képzésben
A II. Vatikáni Zsinat Unitatis Redintegratio kezdetű dokumentuma (10.), illetve a II. Ökumenikus Direktórium (72. sköv.), valamint a Codex 755. kánonja és a Katolikus Egyház Katekizmusának 821. paragrafusa arra ösztönzik a püspököket és a hittudomány művelőit, hogy tegyék lehetővé, hogy "a katolikus hitnek a megfogalmazása pedig éppen ne legyen akadálya a testvérekkel folyó párbeszédnek" (UR 11.). E föladat kötelező voltát erősíti meg Walter Kasper, a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács elnökének tanulmánya is ("A Zsinat határozottan kötelezővé teszi az ökumenizmust, mint a Lélek művét"). E Tanács fogalmazta meg az "Ökumenikus szempontok a lelkipásztori szolgálatot végzők képzésében" c. dokumentumában, hogy "az ökumenikus dimenziónak teljesen át kell hatnia a képzés folyamatát, egész elrendezésében és mindenféle eszközében".

Dr. Bakos Gergely OSB, Dr. Nagypál Szabolcs, Orova Csaba