Az ökumenikus ifjúsági mozgalom térképe és karizmája

Az ökumenikus ifjúsági mozgalom jelentőségét a jelenkor összefüggéseiben két szempontból szeretnénk kiemelni. Ez egyfelől a baráti közösség, illetve az egységre fokozottan érzékeny Egyház építésének helye, hiszen az ökumenikus mozgalom a közös keresztségüket elfogadó barátok és barátságok mozgalma is. Másfelől az ifjúsági ökumené a párbeszédes lelkiség és magatartás kiérlelésének és finomításának az eszköze és terepe is: nevelő és figyelmeztető jel és esemény az Egyházban. Az ökumené fogalmát itt ama széles értelemben használjuk, ahogyan az az ökumenikus ifjúsági mozgalom valóságában megjelenik: az imádság, a gyakorlati együttműködés, a kulturális kapcsolatok és a teológiai vizsgálódás kiegyensúlyozott egységét értve alatta.

I. Az ökumenikus ifjúsági mozgalom térképe

1. Hazai térkép
A felülről és alulról induló szerveződések egyfajta baráti hálót alkotnak a magyar ökumenikus mozgalom térképén. Ezen irodák és mozgalmak egyrészt a lelkiségi mozgalmakhoz állnak közel, minthogy sokat merítenek ezek kincseiből, másrészt pedig a civil szféra világához. Föladataikat a keresztény társadalmi elkötelezettség jegyében végzik, és az Egyház egységén munkálkodnak szerveződésenként változó öntudattal és lendülettel.

A. Felülről induló kezdeményezések
A magyar ökumenikus ifjúsági mozgalom térképén kétféle szerveződéssel találkozhatunk. Egyfelől, itt helyezkednek el a felekezetek felülről induló szervezetei, legfőképpen a Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM, 1989), amely a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának (MKPK-IB) partnere ifjúsági ügyekben; a Magyarországi Református Egyház Zsinati Ifjúsági Irodája; és a Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Osztálya. Helyzetük és működésmódjuk sajátosságai mellett ide sorolhatók az egyetemi lelkészségek is.
Ökumenikus szempontból még jelentősebb azonban két szerveződés, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ifjúsági Bizottsága (MEÖT-IB) és az ÖKI. Az előbbi a MEÖT egyik legfontosabb bizottsága, melynek föladata az ifjúság ökumenikus együttműködésének biztosítása. Noha a Magyar Katolikus Egyház a MEÖT-nek egyelőre csak megfigyelő tagja, a MEÖT-IB munkájában mégis teljes jogú tagként vesz részt, és más ökumenikus szervezetek is küldenek római katolikus tagokat e bizottságba. Ilyen értelemben ez tekinthető a magyar ökumenikus ifjúsági mozgalomban a legszélesebb együttműködést megvalósító, fölülről induló szervnek; melyben azonban az alulról induló szerveződések is megtalálják a helyüket. A MEÖT-IB egyik föladata az ökumenikus imahét ifjúsági dimenziójának biztosítása, ezenkívül ökumenikus képzéseket is szervez ifjúsági vezetők számára.
Az Ökumenikus Ifjúsági Irodát (ÖKI, 2000, www.oki-iroda.hu) ugyan a római katolikus, református és evangélikus felekezetek alapították és tartják fönn, ugyanakkor munkája (például a KözösPont Misszió) révén tág teret ad az alulról induló kezdeményezéseknek is. Évente több száz fiatal keresi föl programjait. A léte azt jelzi, hogy az alapítók, a három nagy magyar felekezet hivatásának ismerte föl az egység keresését az ifjúság és diákság körében. Az ÖKI célja egyfelől, hogy elősegítse a három nagy felekezet ifjúsági bizottságainak ökumenikus együttműködését, kölcsönös tájékoztatását és részvételüket az ifjúságpolitikában (például a Keresztény Ifjúsági Kerekasztal, a KIK révén). Az ÖKI híreket gyűjt, különböző szervezésjellegű szolgáltatásokat nyújt, valamint segíti a három felekezet ifjúsági felelőseinek rendszeres találkozóit és a köztestületekbe küldött egyházi képviselők munkáját, illetve a kapcsolattartást az ifjúságpolitika kormányzati és civil szakembereivel, közösségeivel. Másfelől, találkozókat szervez (például a Keresztény Ifjúsági Találkozót, KIT), ifjúsági tájékoztató kiadványokat jelentet meg (például Keresztény ifjúsági szálláshelyek címmel), segítséget nyújt az ifjúsági közösségek alkalmainak és ifjúsági táborozásainak finanszírozása céljával, valamint egyéb céllal benyújtott pályázatainak elkészítésében. Az ÖKI-hez kapcsolódó KözösPont egy missziós (és evangelizációs) lelkületű kezdeményezés, amely főképpen az országos fesztiválokon (például a Szigeten) biztosítja a keresztény jelenlétet és megszólíthatóságot, komoly fölkészítést, ökumenikus ifjúsági missziós képzést követően.

B. Alulról induló kezdeményezések
Rendkívül fontos helyük van a hazai térképen a felekezeti alapú, alulról induló szervezeteknek is, más diákszervezetek mellett különösen a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének (KEFE, 1991), a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetségnek (MEVISZ, 1988), a Magyarországi Ortodox Keresztény Ifjúsági Szövetségnek (MORISZ, 2004) és a Református Fiatalok Szövetségének (REFISZ, 1989).
E szerveződések között kiemelt szerepe van a Keresztény Ökumenikus Diákegyesületnek (KÖD, 1904, 1995, www.koed.hu). A KÖD egyetemi lelkészségekhez kötődő alapítói fölismerték, hogy a keresztény fiatalok alulról induló kezdeményezései ajándékot jelentenek az Egyház számára, s baráti hálójukon keresztül olyanokat is megszólíthatnak, akiket a felekezetek hivatalos arca (még) távol tart vagy elriaszt. Évente mintegy száz fiatal kerül kapcsolatba az egyesülettel, emellett hazai szinten egyedülálló módon évente harminc-negyven diákot küld nemzetközi ökumenikus diáktalálkozókra és képzésekre, ami a magyar mozgalom bekapcsolódását biztosítja a nemzetközi vérkeringésbe. A KÖD választmányában baptista, metodista, református, evangélikus, római katolikus és ortodox keresztény diákok dolgoznak együtt egy elnök és egy titkár vezetésével. A választmány háromféle találkozót szervez. A Határátlépések című összejövetelek részben egynapos istentisztelet- és közösséglátogatások, amelyek célja adott keresztény közösségek Istenhez fordulásának megcsodálása és megértése; részben pedig tematikus hétvégék, amelyek során a diákok előadókkal együtt gondolkodva, baráti beszélgetésben vitatnak meg egy-egy ökumenikus kérdést. A Budapesti Ökumenikus Beszélgetések (BÖBE) című egyestés beszélgetések célja, hogy a keresztény egység égető kérdéseiről és a kereszténység előtt álló, sokszor alázatot igénylő kihívásokról a főiskolás és egyetemista fiataloknak (és velük együtt) fórumot biztosítson. A négy éve tartó sorozaton az adott témák iránt érzékeny előadók vesznek részt moderált beszélgetés formájában, majd a hallgatóság teszi föl kérdéseit. A KÖD harmadik találkozótípusa a nemzetközi részvétel. Ez részben résztvevők küldését jelenti a WSCF és az EYCE konferenciáira és képzéseire, egy kiegyensúlyozott kiválasztási folyamatot követően; részben pedig tevékeny munkát e nemzetközi ökumenikus szervezetekben, vezetőként és előkészítőként egyaránt.

2. Nemzetközi térkép
Az ökumenikus ifjúsági mozgalom nemzetközi térképének számtalan - a föntiekhez részben hasonló jellegű - szervezete közül kiemelkedik az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (EYCE, 1968) és a Keresztény Diákok Világszövetsége (WSCF, 1895). Az előbbi inkább a felülről induló, míg az utóbbi egyértelműen az alulról induló ökumené megjelenítője. Az ökumenikus kérdések mellett ma mindkét szervezet nagy hangsúlyt fektet a vallásközi párbeszédre is.

A. Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács
Az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (EYCE, www.eyce.org) az európai nemzeti ökumenikus tanácsok ifjúsági bizottságait (például a MEÖT-IB-t) vagy a nemzeti egyházak ifjúsági részlegeit, illetve más ifjúsági egyesületeket összefogó szervezet, együttműködésben az Európai Egyházak Konferenciájával (CEC). Magyarországon a MEÖT-IB megbízásából a KÖD képviseli az ökumenikus ifjúságot az EYCE találkozóin (ami érdekes kereszteződése az alulról és a felülről induló ökumenének). A WSCF-től főként abban különbözik az EYCE, hogy fölülről építkező szervezet, a teljes ifjúságra irányul, konferenciák helyett nemformális és felnőttképzést valósít meg, illetve hatóköre kizárólag európai. Az EYCE brüsszeli központú munkáját a közgyűlésen négy évre választott, hétfős vezetőség irányítja, egy főtitkár közreműködése mellett. Az EYCE témaválasztékában jelentős szerepe van többek között az ökumené és a vallások mai kérdéseinek, az ifjúságpolitikának, az emberi jogoknak, a vallási önazonosság és a nemek kapcsolatának, valamint a gazdasági igazságosságnak. Munkájának fontos része továbbá - a már említett nemformális képzések mellett - más ökumenikus szervezetek (például az Egyházak Ökumenikus Tanácsa) találkozóira önkéntes fiatal segítők képzése. Évente mintegy százötven-kétszáz fiatal vesz részt az alkalmain.

B. Az ökumenikus diákmozgalom és a Keresztény Diákok Világszövetsége
Az alulról induló Keresztény Diákok Világszövetsége (WSCF, www.wscfglobal.org), mint a világ legrégibb ökumenikus mozgalma, nemcsak az ifjúsági ökumenikus mozgalom, de az egész keresztény egységmozgalom egyik legfontosabb szervezete. Története elválaszthatatlan az ökumenikus mozgalom történetétől, a huszadik század első felének jelentős ökumenikus kezdeményezéseit az ökumenikus diákmozgalomban nevelődött vezetők indították el, az 1948-ban alakult Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT) főtitkárai és vezetői is évtizedekig a WSCF-ből érkeztek. Ez egy alapvetően értelmiségi, párbeszédes és úttörő föladatokat vállaló szövetség; tagszervezeteiben alapítása óta mintegy harmincmillió diák fordult meg. A jelmondata szerint az egyik kezünkben Bibliát, a másikban újságot tartunk, a hátizsákunk pedig tele van könyvekkel. A szövetség adja ki a világ legrégibb ökumenikus folyóiratát is, a Student World-öt, mégpedig Budapesten, magyar főszerkesztéssel.
A WSCF 1968-ban hat régiót állított föl, amelyek közül a már említett KÖD az európaihoz (www.wscf-europe.org) tartozik, melynek központja 2004 óta Budapesten van. Az európai régiót irányító tizenkét, közgyűlésen választott tanácstag négy munkacsoportot (teológia, kultúra és felsőoktatás, közösségvállalás, nő és férfi kapcsolata) fog össze, amelyek föladata kétéves megbízatásuk alatt egy-egy konferencia megszervezése, a szövetség európai ökumenikus lapjának, a Budapesten megjelenő Mozaik egy számának szerkesztése, a téma iránt érdeklődő fiatalok összefogása és egyfajta szellemi műhely kiépítése, tanulmányok közös olvasása és megvitatása, valamint kapcsolattartás a testvérszervezetekkel.
E régió önálló vezetésű közép-európai alrégióját (CESR, www.wscf-cesr.org) 2001-ben alapította a cseh, lengyel, magyar, osztrák és szlovák ökumenikus diákmozgalom, horvát és szlovén társult tagsággal. Az összefogás munkáját a tagszervezetek küldötteiből és a főtitkárból álló hattagú tanács irányítja, szintén Budapest központtal, ahol (részben) magyar főszerkesztéssel kiadják a közép-európai ökumenikus szöveggyűjteményeket is. A szintén félévenkénti találkozókon egyebek mellett az ökumenikus mozgalomról, a közép-európai öntudatról, az ökológiáról és teremtésvédelemről, a gazdasági szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról, az európai egyesülésről, a döntéshozás és felelős vezetés kérdéseiről, a viszálykezelés személyes és közösségi szintjeiről, valamint sok egyéb fontos, a fiatalokat érdeklő kérdésről esik szó.

II. Az ökumenikus ifjúsági mozgalom hivatása és karizmája
Az ökumenikus ifjúsági mozgalom legfontosabb sajátosságait négy szempontból is érdemes megragadni és alaposabban szemügyre venni: a szerkezetében, a témáiban, a módszertanában és (ön)képzésében.

1. Alulról s fölülről induló kezdeményezések találkozása
A szerkezetét tekintve itt részben fölülről, részben pedig alulról induló, önszerveződő, főként világiakból (laikusokból) álló közösséggel találkozunk, ahol az Isten népe egyenlő méltóságát és egyetemes papságát élik meg a fiatalok, tekintettel a karizmákkal nem fukarkodó Szentlélek szándékaira. E közösségek működésmódjára jelentősen hat a keresztény gyökerű emberi jogi gondolkodásmód és a vezetés kialakításának demokratikus módja. E legmesszebbmenőkig személyes és baráti hálózatban a kereszténység megélésének nem annyira hivatalos, hanem sokkal inkább lelkesült, közösségi változataival találkozunk.

2. Közösségvállalás, kultúra és teológia
A témák terén három csoportot különíthetünk el. Egyfelől, a gyakorlati szintről kezdve a bemutatást, a közösségvállalás és szolidaritás kérdéseivel találkozunk: az Egyház társadalmi felelősségvállalásának és társadalmi tanításának hangsúlyozásával. Az Élet és Munka, vagy későbbi elnevezéssel, az Egyház és Társadalom irányzatának kérdései kapnak itt helyet, kiemelten foglalkozva az ifjúságpolitikával, valamint a nő és a férfi kapcsolatának, a társadalmi nemeknek a kérdéseivel.
A második szint a kultúra és a felsőoktatás kérdéseinek széles dimenziója. Érdekes módon e tematika főként a közép-európai közös föllépés nyomán kapott megújult hangsúlyokat az ökumenikus ifjúsági mozgalomban, például a nemzeti és nemzetiségi kérdés fontosságának kiemelése nyomán.
A párbeszéd és a teológia alkotja a mozgalom harmadik szegmensét, ama meghatározás szellemében, hogy teológus az, aki imádkozik, vagyis imádkozva helyezi hitének fényébe élete (s a világ) kérdéseit. Az ökumenikus párbeszéd és teológia művelésének, továbbgondolásának és befogadásának fontos alkalmai az ökumenikus ifjúsági mozgalom találkozói. Ehhez kapcsolódva kell megemlítenünk az egyre nagyobb fontossághoz jutó vallásközi párbeszédet. Az ifjúság a tapasztalatok szerint sokkal nyitottabb e téren, és fogékony a közvetlenebb tapasztalatok lehetőségére is. A Vallások Világkonferenciája a Békéért (WCRP) idén alapította meg közép- és kelet-európai alrégióját, jelentős magyar részvétellel.

3. Imádság, elmélyítés és párbeszéd
A lelkiségi ökumené és a közös imádság kulcsfontosságú és központi jelentőségű: ez ad lehetőséget a rácsodálkozásra egymás szépségeire és gazdagságára, valamint a különböző felekezeti hagyományok közvetlen megtapasztalására.
A módszerek vonatkozásában meg kell említenünk, hogy itt elsősorban a kérdések és kétségek elmélyítéséről van szó, és nem annyira a gyors válaszok közvetlen kereséséről. A tabuk tisztelete és őrizgetése helyett itt a kérdésföltevés bátorsága kap szerepet, amely természetesen nem azonos a kifejezés szabadságának öncélú keresésével.
A mozgalmat tudatos és következetes többszempontúság jellemzi; a kérdéseket mindig többféle látószögből járják körül, hogy azok lehetőleg minél teljesebb távlatai táruljanak föl. A párbeszéd erkölcstanának, módszertanának és lelkiségének művelésével a keresztény ökumenikus ifjúsági és diákmozgalom a kölcsönös tisztelet és megbecsülés éghajlatát, és ezáltal az Isten Országának előízét kívánja megjeleníteni a Földön, Krisztus egységre hívó akaratának megfelelően.

4. Ökumenikus képzés és önképzés
Az ökumenikus diákmozgalomban szükségszerűen fölmerül az igény, hogy a résztvevői később majd magasabb szinten vállaljanak szolgálatot, felelősséget és még mélyebb elkötelezettséget; ilyen értelemben tehát ez egyfajta (ön)képző és vezetőképző részvételt és eseményt is jelent. "A kereszténység története során a fiatalok találkozói a nevelődés eseményei voltak az Egyház számára. Az elkötelezett hitüket cselekvő módon élő fiatalok jelentősen hozzájárultak a világi történelem változásaihoz" - írja az ifjúsággal foglalkozó szócikkében az ökumenikus mozgalom szótára. Az ökumenikus képzés és önképzés célja és reménye az ökumenikus tudatosság, az egység iránti fokozott elkötelezettség és a párbeszéd iránti felelősségvállalás megteremtése, kiérlelése és növelése.
Az ökumenikus ifjúsági mozgalom hazai térképéről már ismerős szerveződések életében mindez kiemelt szerephez jut. A KÖD ökumenikus hétvégéi egy effajta képzés és önképzés elsődleges és alapvető fontosságú alkalmai, és Magyarországon mindmáig úttörő jelentőségűek. A BÖBE a párbeszéd és a vita alkalmait teremti meg, ahol a többszólamú és a többszempontú megközelítés a kerekasztal-beszélgetésben mint műfajban is megmutatkozik.
Az ÖKI KözösPont missziós képzése arra készít föl, hogy az elkötelezett és erős hitű fiatalok jelen lehessenek a különböző ifjúsági találkozókon, és közös sátrukban fogadhassák a kereszténység iránt érdeklődőket, vagy éppen a beszélgetni, vitatkozni vágyókat.
A MEÖT-IB Ladik néven ökumenikus képzést indított a keresztény ifjúsági vezetők számára, mégpedig a kölcsönös megtermékenyítés és a visszacsatolás reményében, amely azonban természetesen nem mindig könnyű.
Végezetül, az ökumenikus képzés kapcsán érdemes megemlítenünk a két magyar ökumenikus intézetet is. A PPKE-HTK Ut Unum Sint Ökumenikus Intézete (UUS) még egy fiatal kezdeményezés, 2006-ban indult, és egyelőre egy, a BÖBÉ-hez nagyon hasonló jellegű ökumenikus előadássorozatot vezet.
A pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézet (BGÖI, 2001) munkatársai csaknem az összes eddig fölsorolt hazai és nemzetközi, alulról és fölülről induló kezdeményezésben tevékenyen részt vesznek. Ezen Intézet működésével majd egy másik, az ökumenikus teológia műveléséről szóló írásunk keretében foglalkozunk.

A diákmozgalom az ökumenikus mozgalom egészében
Az ökumenikus diákmozgalom résztvevői közül természetes módon sokan életre szólóan elkötelezetté válnak az Egyház látható egységének ügye iránt. Az ökumenikus mozgalom azonban általános vélemény szerint új kihívások elé néz a huszonegyedik században. Ezt az összefüggésbe helyezés (kontextualizáció) új lendületének érdemes követnie, például a 2003-as Princetoni javaslat ötletei és hangsúlyai alapján. Hasonlóképpen újragondolást igényel magának az egységmozgalomnak az egysége is, mint olyan (meta)érték, amely egyben önmagát is igazolja.
EÖT-moderátori beszámolójában I. Arám örmény katholikosz a következőképpen látta az ökumenikus ifjúsági mozgalom szerepét: "Az ökumenikus mozgalom túléléséhez elsősorban a fiatalok tevékeny és felelősségteljes részvétele szükséges. Az előrelátáshoz olyan látnokokra van szükség, akik megálmodják, és küzdenek is a megvalósításért. Egy új ökumenikus nemzedék fölkészítése tehát sürgető föladat: álljon ez az ökumenikus mozgalom középpontjában. Az előrelátóké a jövő, és azoké, akik bátrak azt alakítani."

NAGYPÁL Szabolcs - OROVA Csaba

Ajánlott irodalom
FEDOR Mónika, A fiatalok látomása mint az egység szolgálata. Theológiai Szemle 2006/4.
GYŐRFFY Eszter, A budapesti egyetemi gyülekezetek története a XX. században. (kézirat)
JENSON Robert W. - BRAATEN Carl E. (szer.), Egy testben a kereszt által: Princetoni javaslat a keresztények egységére (ford.: TÓTH Sára). Budapest, 2005.
MÓZESSY Gergely, A Budapesti Egyetemi Lelkészség Története. www.egylelk.com/Kiadvanyok/Tortenelem/index.html
NAGYPÁL Szabolcs, Activating the Latent Angels: The World Student Christian Federation (WSCF) and the Magyar Ecumenical Student Christian Movement (SCM) (1895-1930). In NAGYPÁL Szabolcs - Suzanna VERGOUWE - Peter ŠAJDA OP (szerk.), The River Book: Identity, Culture, Responsibility. Białystok, 2003.
NAGYPÁL Szabolcs, Has the Student Christian Movement (SCM) a Future? Student World 2004/1.
NAGYPÁL Szabolcs, Egy kis tavasz: A pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézet (BGÖI). Egyházfórum 2004/4.
NAGYPÁL Szabolcs, A százéves magyar ökumenikus diákmozgalom és a Közép-Európa-gondolat. Ökumené 2004/2.
NYOMI Setri, Youth. In LOSSKY Nicholas - BONINO José Míguez - POBEE John - STRANSKY Tom F. - WAINWRIGHT Geoffrey - WEBB Pauline (szerk.), Dictionary of the Ecumenical Movement. Genf, 2003.
POTTER Philip - WIESER Thomas, Seeking and Serving the Truth: The First Hundred Years of the World Student Christian Federation. Genf, 1997.
RAISER Konrad, Ecumenism in Transition: A Paradigm Shift in the Ecumenical Movement? Genf, 1991.
VISSER'T HOOFT Willem A., Has the Ecumenical Movement a Future? Belfast, 1974.

NAGYPÁL Szabolcs (1974) jogot, irodalmat, római katolikus és ökumenikus teológiát végzett Budapesten, Rómában és Genfben. A pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézet (BGÖI) ökumenikus teológusa, és bölcseletet tanít az ELTE ÁJTK Filozófia Tanszékén. Egyik vezetője volt a WSCF-nek és a KÖD-nek. A Nemzetközi Ökumenikus Társaság (IEF) Teológiai Bizottságának moderátora; a Közép-Európai Ökumenikus Tanulmánykötetek, a Mozaik (2004-ig), és a Student World főszerkesztője.

OROVA Csaba (1976) teológiai tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte, jelenleg doktori hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán (PPKE-HTK). Az Egyház egységének keresésében főként a Keresztény Ökumenikus Diákegyesület (KÖD) elnökeként és a pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézet (BGÖI) munkatársaként vesz részt.