A hal a kereszténység kezdetétől Krisztus jelképe a görög szó anagrammaként történő megjelenítése miatt: ICHTYS (görög, hal) - Iesos Christos Theo Yios Soter - Jézus Krisztus, Isten Fia Megváltó.


I. Nemzetközi történeti háttér

1. Keresztény Diákok Világszövetsége (KDVSZ)

A Keresztény Diákok Világszövetsége (KDVSZ; World Student Christian Federation, WSCF) a világ legrégibb ökumenikus szervezete, 1895-ös alapítással. Története elválaszthatlan az ökumenikus mozgalom történetétől, a huszadik század első felének jelentős ökumenikus kezdeményezéseit a diákmozgalomban nevelődött ökumenikus vezetők indították el, az 1948-ban alakult Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EÖT) főtitkárai és vezetői is évtizedekig a KDVSZ hálózatából érkeztek.

A magyar ökumenikus diákmozgalom egyike a legrégibb tagszervezeteknek, már 1904. október 23-i alapítását is a KDVSZ ihlette, teljes jogú taggá pedig 1924-ben vált. 1921-től, és végig a húszas és a harmincas években a magyar szervezetnek kulcsszerepe volt a közép-európai kiengesztelődési konferenciák megszervezésében. A négy első szervezet egyike volt a KDVSZ-ben, ahol a római katolikusok teljes jogú tagként, szervezetileg is részt vettek az ökumenikus mozgalomban, már a húszas évek elején.

A kommunista hatalomátvétel véget vetett a nemzetközi szerepvállalásnak, és négy évtizedes tetszhalálra ítélte a magyar ökumenikus diákmozgalmat. Csak 1989-től nyílott lehetőség, hogy magyar diákok is részt vegyenek újra a nemzetközi mozgalomban. Végül az 1995-ös alapítású Keresztény Ökumenikus Diákegyesület (KÖD) lett az a szervezet, amellyel a magyar mozgalmat újra fölvették a tagok sorába 1995-ben, a jamaszukrói (elefántcsontparti) világközgyűlésen.

A genfi központú KDVSZ szervezetileg hat régióra oszlik, ezek egyike Európa. A KDVSZ életét egy négy évre választott, tizenhat tagú világvezetőség (ExCo) irányítja, ahová a tisztségviselők mellett minden régió két embert delegál. 1999-től (először a KDVSZ százéves történelmében) magyar képviselő is van a világvezetőségben. Az európai régió vezetését két évre választott, tizenkét tagú regionális bizottság látja el, ahol 1994-től kezdve folyamatosan jelen van a KÖD, immár az ötödik vezetőségi tagot küldve (KOVÁCS Mihály, PÁNGYÁNSZKY Ágnes, LőRINCZ Orsolya, RIHAY Zsuzsa, NAGYPÁL Szabolcs). A KÖD megbecsültségét jelzi, hogy a KDVSZ európai székhelye 2004-től Budapesten van.

Az európai régióban négy munkacsoport működik, amelyek föladata kétéves megbízatásuk alatt egy-egy konferencia megszervezése, a Mozaik egy számának szerkesztése, a téma iránt érdeklődő emberek összefogása és egyfajta szellemi műhely kiépítése, tanulmányok közös olvasása és megvitatása, valamint kapcsolattartás a testvérszervezetekkel.

Kétéves szünet után újraindult az európai régió angol (és német) nyelvű ökumenikus folyóirata, az addig Londonban megjelenő Mozaik; évente két számot fogunk kiadni. A főszerkesztő (NAGYPÁL Szabolcs), valamint a művészeti szerkesztő (SZALAY Miklós) magyar. Az egyes számok a munkacsoportok és a konferenciák munkájához kötődnek.

A világ legrégibb ökumenikus folyóiratát a KDVSZ indította útjára 1908-ban, Student World (Diákvilág) néven. A történelem folyamán főszerkesztője volt például John R. MOTT, a Nemzetközi Missziói Tanács (International Missionary Council, IMC) alapító főtitkára, az ökumenikus mozgalom atyja, később pedig Willem VISSER'T HOOFT, az EÖT első főtitkára. A lap kiadását 1969-ben fölfüggesztették. Harminchárom évi szünet után 2002-ben a KDVSZ johannesburgi (dél-afrikai) vezetőségi ülése - az európai régió javaslatára - a lap újraindítása mellett döntött. A főszerkesztéssel NAGYPÁL Szabolcsot bízták meg; a lap háromnyelvű, híven a KDVSZ három hivatalos nyelvéhez: angol, francia és spanyol. A művészeti szerkesztő is magyar (SZALAY Miklós), a lapot Budapesten adják ki, évente egy-két számot.

2. Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (EYCE)

Az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (Ecumenical Youth Council in Europe, EYCE) 1968-ban alakult, mint az európai nemzeti egyházak ifjúsági részlegeit összefogó szervezet, az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches, CEC) ifjúsági testvérszervezete. A négy fő különbség a KDVSZtől a teljes ifjúságra irányultság (a kizárólag diákokra tekintéssel szemben), a fölülről építkező szervezet (hivatalos egyházi ifjúsági munkások az alulról fölépülő, önszerveződő diákmozgalmakkal szemben), a nemformális és felnőttképzésre irányultság, és a csak európai hatókör (a világszövetséggel szemben).

A magyar hivatalos ökumenikus szervezet (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, MEÖT) alapító tagja az EYCEnek, egy időben a központ is Budapesten volt, magyar főtitkárral, és a kapcsolat végig működött a kommunizmus alatt is. A KÖD kibontakozásától kezdve belevonódott az EYCE munkájába, azáltal, hogy a MEÖT megbízásából a nemzeti összekötőt 1994 óta a KÖD adja, és ekképpen képviseli a magyar ifjúsági ökumenizmust a közgyűléseken és a konferenciákon. Külön jelentősége van az EYCE programjaiban az ökumenikus vezetőképzésnek, és a nagy hagyományokra visszatekintő éves Európai Ökumenikus Vezetőképzőt hol Strassburgban, hol Budapesten rendezik meg, az Európa Tanács Ifjúsági Központjaiban.

Az EYCE munkáját kétévre választott, nyolcfős vezetőség irányítja, ennek munkájában 1999-től vesznek részt magyarok, előbb DUCA Andrea kincstárnokként, majd ROZS-NAGY Szilvia tagként. TÓTH Szilvia egy évig önkéntes volt Brüsszelben az EYCE irodában. Az EYCE Piliscsabán tartotta közgyűlését 2000-ben. Amikor 1998-ban az EYCE-iroda Helsinkiből Brüsszelbe költözött, a székhelyek versenyében Budapest végzett a második helyen, és továbbra is a lehetséges jövőbeli központok élbolyában van.

3. Közép-Európai Ökumenikus Ifjúsági Régió

A Közép-Európai Ökumenikus Ifjúsági Régiót (Central European Subregion, CESR) magyar kezdeményezésre 2001-ben hozták létre a négy visegrádi ország (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) ökumenikus ifjúsági szervezetei; Ausztria 2002-ben csatlakozott ötödikként. Noha a régió leginkább a KDVSZ-hez kötődik, tagjai közé tartoznak az EYCE tagszervezetei is ez öt országban, és a Lingua Francában aktív szervezetek is. Szemünk előtt a KDVSZ Északi Régiója (Svédország, Dánia, Norvégia és Finnország) lebegett példaként, és ők biztosítottak egy dán önkéntes koordinátort az elinduláshoz, aki fél évig Prágában segítette az összefogás munkáját. A következő koordinátor, a holland Suzanna VERGOUWE, Budapesten tevékenykedett, 2002 és 2004 között.

A CESR félévente rendez konferenciát, fölváltva az öt tagországban; az első találkozó 2002 januárjában volt, Pannonhalmán az ökumenizmusról és a közép-európai identitásról, a Békés Gellért Ökumenikus Intézettel együttműködve. 2002 nyarán Vilemovban (Csehország) tartottunk ökológia-konferenciát, 2003 elején Szepeskáptalanban (Szlovákia) a gazdasági szervezetek társadalmi felelősségvállalását vizsgáltuk meg, 2003 nyarán Bialowiezában (Lengyelország) Közép-Európáról mint kulturális központról elmélkedtünk, 2004 februárjában az Európai Unió kibővítését vitattuk meg. A 2004-es nyári konferencia Pápán lesz, témája a konfliktuskezelés személyes és közösségi szinten.

4. Lingua Franca Ökumenikus Nyelvi és Vezetőképző Program (LF)

A két nemzetközi szervezet, a KDVSZ és az EÖIT 1993-ban közös programot indított a közép- és kelet-európai nemzetek bevonására, a - később kapott nevén - Lingua Franca Ökumenikus Nyelvi és Vezetőképző Programot (LF). A magyar mozgalom szintén a kezdetektől részt vesz ebben is, nyaranta többhetes nyelvi és vezetőképző táborokat szervezünk. Hétéves londoni tartózkodás után 2000-től kezdve négy évig Budapest volt a központja a Lingua Francának, mert a koordinátor magyar volt, RIHAY Zsuzsa. A szervezet célja Európa két felének tapasztalatcseréje, a Nyugat-Európából érkező tanárokat Közép- és Kelet-Európai fogadószervezetek látják vendégül, hogy kölcsönösen tanuljunk egymástól.